Nem ritka, hogy két szerződésben álló vagy szerződéses kapcsolatban nem lévő félnek egymással szemben kölcsönösen követelései állnak fenn. Ebben az esetben meghatározott feltételek mellett lehetőség van arra, hogy a kölcsönös követeléseiket egymással szemben beszámítsák. Milyen esetekben van lehetőség a követelések beszámítására? Mely követeléseket lehet egymással szemben beszámítani?
Karácsony táján se szeri, se száma a különböző árleszállításoknak és akcióknak, amelyek keretében a kereskedőktől ténylegesen vagy látszólag jelentősen a normális ár alatt vásárolhatunk termékeket. Nem minden ajánlat olyan jó azonban, mint amilyennek elsőre látszik, és vannak, akik a vásárlók kihasználására törekednek látszólagos kedvezményekkel. Mit tehet a fogyasztó, akit átejtettek?
Sok vásárlóval előfordult már, hogy a vásárlást követően vette észre, hogy az élelmiszert vagy más árut nem a boltban feltüntetett vagy a hirdetésben kiírt akciós áron, hanem magasabb áron vette meg. Mi a helyzet abban az esetben, ha a nem egyezik a polcon feltüntetett ár, és az ár, amelyen a pénztárnál az árut értékesítik?
Az elmúlt hónapokban Budapesten a belső kerületekben 40-60%-kal nőttek az albérletek bérleti díjai. Ez is jól jelzi, hogy a magyarországi lakásrendszer az elmúlt néhány évtizedben egy időzített bombává vált. Most éppen a tanévkezdés miatt több ezer egyetemista szembesült a lakáspiac anomáliáival, de ez csak a jéghegy csúcsa. Nem szabad elfelejteni, hogy számos strukturális probléma feszül a lakhatással kapcsolatos folyamatok mögött. Egy egységes, a mélyülő társadalmi egyenlőtlenségekből kiinduló lakáspolitikai koncepció megalkotása elengedhetetlen ahhoz, hogy ne mélyüljön tovább a lakhatási válság.
